A méhnyakrák megelőzéséről tudományos alapokon (I. rész)

Idén január 23 és 29 között tartják az Európai Méhnyakrák megelőzési hetet. 2022-ben készítettünk egy podcastet a téma kapcsán, ennek a kivonatát olvashatjátok most írásos formában, két részletben.

Beszélgető partnerünk Dr. Vajda Réka, aki a PTE-ETK Egészségbiztosítási Intézet adjunktusa, Epidemiológia szakirányon végzett Népegészségügyi Szakember. 2007 óta végez tudományos munkát a daganatprevenció, azon belül is a szűréssel megelőzhető daganatos megbetegedések területén. Szűkebb szakterülete a humán papillomavírus által okozott megbetegdések, köztük a méhnyakrák és a méhnyakszűrés helyzetének vizsgálata.

Hány nőt érint Magyarországon a méhnyakrák?

Magyarországon a GLOBOCAN elérhető legfrissebb adatai szerint 2020-ban 1.215 új megbetegedés történt, ezzel a nők körében leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedések között a 6. volt (emlő, tüdő, vastagbél, méhtest, hasnyálmirigy)

Melyik életkorban jelentkezik jellemzően?

Korcsoportos megoszlás szerint hirtelen emelkedés figyelhető meg a 34-44 éves korosztály megbetegedési adataiban, majd tartósan, kiemelkedően magas a 45-54 évesek, az 55-64 évesek és a 65-74 évesek érintettsége. Lassú csökkenés a 75 év feletti korosztályban figyelhető meg. Az életkorra standardizált arányokat nemzetközi vonatkozásban figyelembe véve, a 20-54 éves korcsoportban a hazai előfordulás meghaladja Kelet-Európa, sőt a világ adatait is.

Világszerte diagnosztizáláskor az átlagos életkor 53 év, az elhunytak átlagos életkora pedig 59 év.

Hány nő veszti életét a betegség miatt?

Az Európai Unió tagországaiban a hetvenes évektől 2015-ig folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a méhnyak rosszindulatú daganata okozta halálozás, a magyarországi adatok azonban nem követik ezt az irányzatot. Lassú csökkenés ugyan megfigyelhető, de elmaradásunk az Európai Unió tagországainak értékétől kimagasló. A kedvezőtlen tendenciát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is alátámasztják, 2000-től nem mutatkozik javulás. 2015-ben 476 nő vesztette életét, ami az azt megelőző 15 évhez viszonyítva is kiemelkedően magas érték volt. Az azt követő két év alacsonyabb esetszámai után a 2018-as esztendőben ismét nőtt az esetszám, a GLOBOCAN legfrissebb adatai szerint 2020-ban 482 nő vesztette életét a betegség miatt.

Milyen tünetei lehetnek a méhnyakráknak?

A méhnyakrák általában hosszú idő alatt fejlődik ki, panaszokat eleinte egyáltalán nem okoz. Kialakulását jelezheti szokatlan hüvelyi vérzés. Ez lehet akár szexuális együttlét közben vagy után, két menstruáció között vagy menopauza után. Emellett felhívhatja a figyelmet a hüvelyváladék megváltozása, szexuális együttlét alatt érzett fájdalom, deréktáji vagy alhasi fájdalom.
Lehet, hogy nem túl erőteljes elváltozásokról van szó és ezek a tünetek egyébként is nagyon gyakoriak, azokat számos körülmény okozhatja, nem feltétlenül jelentik méhnyakrák kialakulását. De nagyon fontos, hogy minden szokatlan tünet, elváltozás esetén keressük fel az orvosunkat, hiszen a korai felismerés azt jelenti, hogy a kezelés nagyobb valószínűséggel lesz sikeres.

Milyen fajtái vannak a méhnyakráknak?

Az esetek döntő többégében, 80-85%-ban a daganat laphám eredetű. Ez általában hosszú évek alatt alakul ki, többségében szűréssel jól felismerhető. Az esetek kisebb része, nagyjából 15-20%-a mirigyhám eredetű. Ez sajnos többnyire agresszívebb daganattípus és gyorsabban is alakul ki, gyakran szűréssel sem mutatható ki. 

Hogyan alakul ki a méhnyakrák?

Szinte minden méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) bizonyos magas kockázatú típusainak fertőzése okoz. A szövetminták 99,7%-ában kimutatható a DNS jelenléte. A HPV fennmaradásának és a méhnyakrák kialakulásának kockázati tényezői továbbá:

  • csökkent immunrendszer – az immunhiányos emberek, például a HIV-fertőzöttek nagyobb valószínűséggel kapnak tartós HPV-fertőzést, és gyorsabban fejlődnek a rák előtti állapotba és a rákba;
  • más szexuális úton terjedő ágensekkel való együttes fertőzés, például azokkal, amelyek herpes simplexet, chlamydiát és gonorrhoeát okoznak;
  • gyermekek száma:
    – 3 vagy több kihordott terhesség
    – életkor a szülésnél (a még nem szült nőkhöz képest 20 évesen vagy az előtt szült nő kockázata 4,4-szeres) – kivéve:császármetszés
  • dohányzás

Kiket érinthet a HPV-fertőzés?

Fontos hangsúlyozni, hogy nőket és férfiakat egyaránt érinti a fertőzés!

A vírus főleg szexuális úton terjed, így annak bármely formájában, bőr és nyálkahártya kontaktussal terjed.

Milyen gyakorisággal fordul elő a fertőzés?

A legfrissebb, 25-65 éves korú magyarországi női lakosság megyei és településtípus szerint reprezentatív mintáján végzett felmérés szerint (n=4.000) a magas kockázatú humán papillomavírus prevalencia 11,15 % (95% CI: 10,1-12,2), összesen 446 vizsgálati minta mutatott pozitivitást. A hrHPV-pozitivitás előfordulása fiatalabb életkorokban gyakoribb, a legmagasabb értéket a 26 évesek esetében (28%) találtuk. A 27. (20,00%) és a 28. (20,15%) életévet betöltött női mintánkban elérte a 20%-ot, 32 és 34 év között, valamint a 39 életévet betöltöttek között (15,14%-16,78%) pedig a 15%-ot a fertőzöttség. A fertőzések 70%-a rejtett marad, ugyanakkor az immunrendszer egy éven belül eliminálja. Átfertőzöttség magas, az USA-ban például 19-46% a szexuálisan aktív nők között. A fertőzés 25 év alatt gyakoribb, de nagy valószínűséggel eliminálódik, 35 felett ritkább, de perzisztálhat.

Hány HPV típus létezik és melyiknek milyen kockázatai vannak?

A HPV több mint 200 rokon vírusból álló csoport, amelyek közül több mint 40 közvetlen szexuális érintkezés útján terjed. Ezek közül két HPV-típus okoz genitális szemölcsöket, és legalább 14 HPV-típus okozhat bizonyos típusú rákot, ezeket magas kockázatú törzseknek is nevezzük. A magas kockázatú HPV-típusok a méhnyak, a hüvely, a szeméremtest, a végbél, a pénisz és néhány fej-nyaki daganat kialakulásáért tehetők felelőssé. Más típusú, úgynevezett alacsony kockázatú törzsekkel való HPV fertőzés genitális szemölcsöket, testszerte szemölcsöket illetve akár gége papillomatosist is okozhatnak. Egy korábbi metaanalízis szerint a kimutatott törzsek vonatkozásában az 5 leggyakrabban előforduló típus a HPV16 (3,2%), a HPV18 (1,4%), a HPV52 (0,9%), HPV31 (0,8%) és a HPV58 (0,7%), míg a többi hrHPV típus prevalenciája 0,6% vagy az alatti értéket mutat.

Mik a HPV fertőzés tünetei? Hogyan lehet kezelni? Fennáll az  újrafertőződés lehetősége?

A HPV tünetei az általa okozott megbetegedések szerint széles skálán mozognak és nem jellegzetesek a kórokozóra. A HPV tünetei közül csak a nemi szervi szemölcsök jelzik egyértelműen a HPV-fertőzést. A méhnyakrák tüneteiről már beszéltünk, emellett például a hüvelydaganat tünete lehet még kitapintható csomó a vaginában, vagy fájdalmas vizelés is. A végbélnyílás körüli rák felismerése sem könnyű, hiszen könnyedén összetéveszthető más gyakori elváltozásokkal, mint az aranyér vagy a végbélrepedés. A kezdeti tünetek a következők lehetnek: végbéltájéki kellemetlen érzés/fájdalom, viszketés, a székletürítést követő friss (élénk piros) vérzés. A HPV okozta megbetegedések legtöbb tünete tehát nem specifikus, így más betegségekre is utalhatnak, ezért bármelyiket is tapasztaljuk, a legfontosabb, hogy mielőbb forduljunk orvoshoz!

A HPV-fertőzésre nincs gyógymód, csak az általa okozott tüneteket és betegségeket lehet kezelni. Ezért kell a megelőzésre helyezni a hangsúlyt!

A természetes fertőzés után nem alakul ki tartós védettség, így ugyanazt a HPV-típust többször is el lehet kapni, akár ugyanattól a partnertől is. A természetes fertőzést követően az emberek csak 50-70%-a termel antitestet, így az emberek szexuális életük során ismételten megfertőződhetnek.
Ugyanakkor a fertőzések 70%-a rejtett marad, az immunrendszer egy éven belül eliminálja.

Folytatása következik….