Sokan vízpartra indulnak vakációzni. Milyen veszélyek leselkednek szemünkre a vízben? Milyen problémákkal szembesülhetünk a nyaralás során?
Alapvetően az átlagos élővizek (tavak, folyók, tengerek) az egészséges szemen semmilyen kárt nem okoznak. Akik nemrégiben súlyosabb száraz szembetegséggel, refraktív és más sebészeti beavatkozás utáni állapottal küszködnek, számukra sérülékenyebb a szemfelszín az élővizekben található mikroorganizmusokkal szemben. Kontaktlencseviselőknél érdemes fokozottabban figyelni a higiéniára, hiszen a vízi élősködők közül főleg az amőbák és a gombák látást fenyegető nagyon nehezen kezelhető elváltozásokat okozhatnak. Sőt a COVID-19 is rendelkezik szemtünetekkel, és könnyből is kimutatható a fertőzés.
Pontosan mit is jelent az, hogy kötőhártyagyulladás?
Kötőhártyagyulladás (latin + görög kevert szakszóval Conjunctivitis) egy gyakori szembetegség, melynek jellemzője a kitágult kötőhártyaerek miatti vörös szem, duzzadt kötőhártya, esetleg enyhe fájdalom, viszketés és váladékozás. Az Egyesült Államok statisztikái alapján a háziorvosokhoz járás 1%-át e szembetegség okozza, és a kötőhártyagyulladásos páciensek 70%-a a sürgősségit vagy a háziorvost keresi fel. Maga a betegség lehet fertőzéses eredetű vagy fertőző kórokozó nélküli, illetve fennállhat régóta (krónikus) vagy frissen kialakult (akut).
Mi állhat a betegség hátterében?
Sok tényező okozza ugyanezt a tünetegyüttest. Leggyakoribb fertőző okok lehetnek főleg nyári időszakban a vírusok (adenovírus), téli időszakban inkább a baktériumok. Évszaktól független a coronavírus és a bakteriális nemi betegségek (pl. tripper) okozta kötőhártyagyulladások. Egész szervezetre kiterjedő betegségek melléktünete is lehet pl. transzplantáció utáni kilökődés vagy immunológiai-reumatológiai kórképek. Külön csoport az allergiás conjunctivitis, amely akár a lakosság 40%-ára is jellemző lehet, főleg tavasszal és nyáron.
Ez a betegség nem összekeverendő az allergiás szemtünetekkel. Hogyan különböztethetjük meg ezt a két problémát?
Alapvetően a vörös szemtünetek elkülönítésében például sokat segít, hogyha a páciens vörös szem mellett váladékozik a szeme, összeragadt „csipás” reggelente, akkor az bakteriális eredetű. A vírusos szemtüneteknél előfordulhat a nagyon erős fényérzékenység, fájdalom, viszketés és leginkább a váladékozás hiánya. Inkább bő híg könnyes váladék folyik a szemből. Az allergiás szemtünetnél a vörösség mértéke változó, rendkívül irritált és viszkető a szem, viszont egy arc-haj-testlemosás, az allergének (pl. virágpor, macskaszőr) eltávolítása a környezetből jelentősen enyhíti idővel a panaszokat.
Hogyan kezelhető a kötőhártyagyulladás és mi történhet, ha nem fordulunk időben orvoshoz?
A legtöbb kötőhártyagyulladás a kiváltó októl függetlenül magától elmúlik, így csak akut helyzetben okoz panaszt. Egyértelműen a fertőzéses eredetű (kiváltképp pl. gonorrhoea) kötőhártyagyulladásokat érdemes minél előbb antibiotikumos szemcseppekkel kezelni.
Esetleges szemsérülés, műtét utáni állapot vagy kontaktlencseviselés és száraz szemmel együtt járó kötőhártyagyulladás nagyon súlyos következménnyel is járhat. A vírusos eredetű panaszokra nincsen különösebb gyógymód.
A fényérzékenység és fájdalom csökkentésére egy elsötétített, pihentető szoba, hideg borogatás (vízzel, nem kamillával!) és műkönnyek jelenthetnek átmeneti megoldást.
A herpeszvírus okozta kötőhártyagyulladásra ugyanakkor meghatározott terápiás rezsimet alkalmaznak a szemorvosok a súlyos szövődmények elkerülésére! Allergiás szemtünetek kezelése elsősorban az allergének a beteg környezetéből való eltávolításából, haj-arc és szem környékének gyakori mosásából áll. Ezt követően fennálló tüneteket antihisztaminos szemcseppel kezelhetjük.
Milyen orvosi tanácsot adna „útravalóul” a nyaralóknak? Hogyan őrizzük meg szemünk egészségét a nyári kikapcsolódás során?
Lehetőség szerint kerüljük, hogy a szemünkbe nyúljunk. Ha mindenáron a szem környékét szeretnénk pl. megtörölni, sminket elhelyezni, kontaktlencsét betenni stb., akkor előtte alapos kézmosás ajánlott.
Az UV sugárzás hosszútávú hatásai ismertek, így sok országban kampány indult a gyermekek UV-szűrős szemüveg, illetve napszemüveg viselése irányában. A WHO már iskoláskorú gyermekeknek is ajánlja a napszemüvegek viselését. Ausztráliában gyermekeknek propagálták a nappal szembeni védekezési módszereket, így a megfelelő fejfedő és napszemüveg használatát a kültéri tevékenységekhez. Nemzetközi szinten is Ausztrália az egyetlen ország, aki törvényileg szabályozza a napszemüvegek megfelelő UV-szűrő képességgel kapcsolatos követelményeit. Mindezen információk birtokában is a napszemüveg viselési hajlandóság elég alacsony, hiszen a 14-20 éves korosztály csupán 18.9%-a hord napszemüveget.
Az allergiaszezonban a pollen elleni védekezés és gyakori arcmosás ajánlott. Sportolásnál különösképpen vigyáznunk kell a szemünk épségére.
