A méhnyakrák megelőzéséről tudományos alapokon (II. rész)

Beszélgető partnerünk Dr. Vajda Réka, aki a PTE-ETK Egészségbiztosítási Intézet adjunktusa, Epidemiológia szakirányon végzett Népegészségügyi Szakember. 2007 óta végez tudományos munkát a daganatprevenció, azon belül is a szűréssel megelőzhető daganatos megbetegedések területén. Szűkebb szakterülete a humán papillomavírus által okozott megbetegdések, köztük a méhnyakrák és a méhnyakszűrés helyzetének vizsgálata.

Mennyi idő alatt alakul ki a HPV fertőzésből a méhnyakrák?

Bár a legtöbb HPV-fertőzés magától megszűnik, és a rák előtti elváltozások többsége spontán megszűnik, minden nő számára fennáll annak a veszélye, hogy a HPV-fertőzés krónikussá válik, és a rák előtti elváltozások invazív méhnyakrákká alakulnak.

A vírusátadást, tehát a fertőzés megtörténtét követően a vírus a hámsejtekben osztódik. Amennyiben a védőoltás által kiváltott immunválasz vagy szervezetünk spontán immunválasza nem véd meg a fertőzéstől, a HPV a hámsejteket kóros szaporodásra készteti. A méhnyakrák megjelenéséig számos, rákmegelőző állapotként meghatározott szövettani stádiumon, lépcsőfokon halad át a hámszövet.

Normális immunrendszerű nőknél 15-20 év kell ahhoz, hogy a méhnyakrák kialakuljon. A legyengült immunrendszerű nőknél, például a kezeletlen HIV-fertőzésben szenvedőknél ez csak 5-10 évig tarthat.
Ismét szeretném megjegyezni, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres, évenkénti nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét, melynek segítségével a daganatos esetek jelentős része még rákmegelőző állapotban azonosítható volna.

Milyen megelőzési lehetőségeink vannak?

A méhnyakrákot nem mindig lehet megelőzni. De vannak olyan dolgok, amelyekkel csökkenthetjük a méhnyakrák kialakulásának esélyét. A méhnyak szűrése és a HPV elleni védőoltás a legjobb módja a méhnyakrák elleni védekezésnek.

Rendszeres méhnyakszűrésre várnak minden 25 és 65 év közötti nőt és méhnyakkal rendelkező személyt. Segít megtalálni és kezelni a méhnyak sejtjeiben bekövetkező változásokat, mielőtt azok rákossá válnának. A szűrővizsgálat leggyakrabban hagyományos citológiai mintavétellel történik, ugyanakkor egyre több országban terjed el a folyadék alapú citológia használata, illetve térnek át – elsőként Hollandia –  HPV-alapú szűrésre, hiszen az Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) legfrissebb állásfoglalása szerint elsődleges, egyedüli – sejtvizsgálat nélküli – HPV-DNS vizsgálat alkalmazható szűrési módszerként a méhnyak rosszindulatú daganata elleni küzdelemben.

A megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltások között iskolai kampányoltás keretében pedig minden 7. évfolyamot végző, 12. életévét betöltött gyermek számára elérhető a HPV vakcina.

Létezik Országos Népegészségügyi program (a méhnyak szűrésre vonatkozóan), mint például a mammográfiás vizsgálatra a behívók esetén?

Igen, szervezett szűrés formájában 2003 óta hívják a 25-65 év közötti nőket sejtkenet mintavételre.

Milyen gyakran ajánlott HPV szűrésen részt venni? Életkor szerint változó-e az ajánlás?

Sajnos jelenleg nem elsődleges szűrési mód nálunk, 2017-ben dr. Koiss Róbert és munkatársai ugyanakkor már tettek javaslatot a jelenlegi szűrési rendszer korszerűsítésére a nemzetközi gyakorlathoz igazodva. Aszerint a 30 év feletti nők körében kerülne primer szűrésként bevezetésre 5 évente. Nem negatív esetben végeznének úgynevezett reflexcitológiai vizsgálatot. A 30-65 év közöttiek szűrésére vonatkozna ez.
21-29 éves kor között továbbra is csak sejtkenet mintavétel javasolt a magas átmeneti HPV átfertőződés miatt.

Vannak-e a HPV kimutatására alternatív lehetőségek?

Igen, önmintavételi lehetőség áll rendelkezésre, a fennálló HPV-fertőzés kimutatására. Az önmintavétel kényelmesen, egy fényképes útmutató/videó megtekintését követően otthon elvégezhető. A mintavevő kialakításának köszönhetően elegendő a HPV-vizsgálat alapjául szolgáló sejtet tud összegyűjteni. Az önmintavételt követően a minta leadható személyesen mintaátvételi pontokon, de postai úton is elküldhető. Az egyik, hazánkban elérhető ilyen teszt egyedileg mutatja ki a legveszélyesebb HPV-típusokat: 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58, és csoportban a további potenciálisan onkogén HPV-típusokat: 35, 39, 51, 56, 59, 66 és 68.

Hasznos lehet számos esetben, azok számára akik vonakodnak a nőgyógyászati vizsgálattól, vagy például pandémiás helyzetben.
Fontos azonban, hogy a HPV-teszt nem helyettesíti a teljes komplex nőgyógyászati vizsgálatot!

Hogyan kapható el a HPV? Hogyan védekezhetünk ellen?

Döntően szexuális úton terjed, így a legfontosabb a védőoltás felvétele, amely megelőzi a fertőzés kialakulását. Továbbá az óvszerhasználat a megfelelő módon, minden alkalommal csökkentheti a HPV-fertőzés esélyét. Ugyanakkor nem nyújt 100%-os védelmet. Illetve felelősségteljes szexuális élet.

Kinek ajánlott a védőoltás?

Célszerű oltani a szexuális életet még nem élő serdülőket éppúgy, mint az aktív szexuális életet élőket is – természetes fertőzésen már (akár) átesetteket is. A nemzetközi szervezetek, mint pl. a CDC immunizációs gyakorlatért felelős tanácsadó testülete is, ajánlása alapján 11-12 éveseknek az alapimmmunizálás részeként javasolják, illetve 26 éves korig mindenki kapja meg az oltást, ha fiatalabb korában nem lett megfelelően beoltva. Idősebbeknél egyéni mérlegelés kérdése kell legyen a védőoltás felvétele, ha fiatalabb korukban nem részesültek benne.

Hazánkban 2014-ben vezették be a 12. életévüket betöltött, hetedikes lányok HPV-oltását. 2020 őszétől pedig már a fiúkat is bevonták az immunizációs programba.

Mi az oltás hatásmechanizmusa?

Az oltás adszorbeált, nem fertőző, rekombináns vakcina, amely az adott számú HPV-típus fő kapszidfehérjéjének nagy tisztaságú vírusszerű részecskéiből készül, így nem képesek a sejteket megfertőzni, reprodukálódni, illetve betegséget okozni. A vakcinák hatásossága feltehetően a humoralis immunválaszok kialakulásának hatására jön létre.

Férfiaknak ajánlott-e az oltás? Rájuk nézve milyen kockázattal jár a HPV fertőzés?

2020 őszétől már a fiúkat fis bevonták az immunizációs programba, hiszen a HPV vírusok szerepet játszhatnak a nemi szervi szemölcsök, a végbélrák, a ritkán előforduló hímvesszőrákok továbbá egyes fej-nyaki daganatok kialakulásában.

Többféle oltás is létezik?

Igen, ez attól függ, hogy hány törzs ellen nyújt védelmet. 2, 4 vagy 9.
A 2 konponensű oltás, a CERVARIX a humán papillómavírus 2 típusának (16-os és 18-as) tisztított fehérjéit tartalmazza. Az oltás a magas kockázatú HPV okozta méhnyakrák, méhnyakrák megelőző állapot és perzisztáló fertőzés megelőzésére szolgál 9 éves kortól.
Volt egy ideig 4 komponensű oltás, ez már nem elérhető, de ez a premalignus genitális lesiok, méhnyakrák, végbélrák, valamint genitális szemölcsök megelőzésére is szolgált.
A 9 komponensű oltás, a GARDASIL fiúknál és lányoknál 9 éves kortól alkalmazható vakcina, a humán papillóma vírus 9 típusa (6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es, 58-as) által okozott alábbi betegségek ellen: a méhnyakot, a szeméremtestet vagy hüvelyt, valamint a végbélnyílást érintő premalignus elváltozások és rosszindulatú daganatok, továbbá specifikus HPV típusok által okozott genitális szemölcsök.
Mindhárom vakcinát az Európai Unióban törzskönyvezték. A vakcinák a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabbak, azonban későbbi életkorban is alkalmazhatók, hátránnyal vagy kockázattal nem jár.

UGYANAKKOR FONTOS KIEMELNI, HOGY A VAKCINÁK TERÁPIÁS CÉLRA NEM ALKALMASA! A VÉDŐOLTÁS A RENDSZERES MÉHNYAKSZŰRÉST NEM HELYETTESÍTI!

Milyen a hatásossága? Mitől függ a hatásossága?

Az oltás nem helyettesíti a rutinszerű méhnyakszűrést. Mivel egy vakcina hatásossága sem 100%-os, és nem nyújt védelmet mindazon HPV-típusok ellen, melyeket a vakcina nem tartalmaz, illetve a már fennálló HPV-fertőzések ellen, a rendszeres méhnyakszűrés továbbra is elengedhetetlen!

Az oltottak több, mint 98%-ánál alakul ki antitestválasz a megfelelő vakcinákban szereplő HPV-típusokra 1 hónappal a teljes oltási sorozat befejezése után.

Hatásosság a 9 komponensű vakcina HPV-típusainak ki nem tett nők esetében

  • a HPV 6, 11, 16 és 18 okozta Enyhe fokú szövettani eltéréssel (CIN1) szemben 95,9% volt,
  • a HPV 6, 11, 16 és 18 okozta súlyos fokú rákmegelőző állapottal (CIN2-3) szemben 96,0%
  • a genitális szemölcsökkel szemben 99,0% volt.

Mutat-e a betegség megjelenése földrajzi különbségeket?

A méhnyakrák a leggyakrabban diagnosztizált rák 23 országban, és a vezető helyen áll a rákos halálozás oka 36 országban. Ezen országok túlnyomó többsége a szubszaharai térségben található.
2018 májusában az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója felhívást tett közzé a méhnyakrák megszüntetése érdekében. 2020 novemberében elindította a globális stratégiát a méhnyakrák felszámolásának felgyorsítására. A globális stratégia célkitűzései rendkívül ambiciózusak. A megszüntetés elérése érdekében az erőfeszítéseket össze kell hangolni és fel kell gyorsítani. A kidolgozott 90–70–90-es célok 2030-ig történő teljesítése az összes országot a megbetegedés megsemmisítésének útjára fogja helyezni.

  • Az átoltottság 90%-ra történő emelése a lányok (15 éves kortól) HPV-oltása során;
  • A nők 70%-ának szűrése (35 és 45 éves korban, nagy teljesítményű tesztekkel);
  • A méhnyak rosszindulatú daganatával diagnosztizált nők 90%-ának kezelése.

E globális stratégiával összefüggésben az országok frissítik protokolljaikat a méhnyakrák megelőzésére, valamint az érintett nők ellátására és kezelésére. Ez hazánkban is megtörtént.
A magas jövedelmű országokban a felszámolás közeli vagy köztes távon – Ausztráliában egy évtizeden belül, az USA-ban pedig két-három évtizeden belül – várható. Sok alacsony és közepes jövedelmű ország számára a megszüntetés hosszabb távú cél, de az elsődleges cél, hogy ha az országok 2030-ra sikeresen elérjék a WHO „hármas beavatkozási” célkitűzéseit.

Milyen segítőszervezetek vannak?

A Mályvavirág alapítvány a fővárosban, illetve a Mályvavirág Pontjai szerte az országban több nagyvárosban (pl.: Nyíregyháza, Debrecen, Zalaegerszeg, Veszprém, Pécs) segíti az nőgyógyászati daganattal érintetteket, legyen az méhnyak, petefészek, méhtest, szeméremtest vagy hüvelyrák illetve végez prevenciós tevékenységet a méhnyakszűrésen való részvételre és a HPV elleni védőoltás felvételére való ösztönzés által.

Ezúton is köszönjük Dr. Vajda Rékának, hogy ilyen pontosággal és részleteséggel segítetette a téma körüljárását!